Nándinál szinte minden !

Nem vagyok bunkó csak marhára őszinte.

ÉN ÚGY LÓGOK KI A SORBÓL,HOGY NEM ÁLLOK BE!

AZ ÉN ÉLETEM.

AZ ÉN DÖNTÉSEIM.

AZ ÉN HIBÁIM.

AZ ÉN TANULSÁGAIM.

SEMMI KÖZÖD HOZZÁ.

Utálom a kétszínű embereket, a talpnyalást, a hazugságot, ha megmondják, hogy mit tegyek, vagy mit ne... Utálom, ha majmolnak, az olyan embert akinek nincs egyénisége, ki nem állhatom mikor valaki más tollaival ékeskedik, ha nem tud szembenézni az élettel, hanem mind csak azzal van el, hogy "milyen szar az élet", na meg "miért kellett megszületni..." stb. Utálom az érdekembereket, ha kihasználnak, az álszenteket, ha valaki megjátssza magát, ha valaki hátulról támad, a gerinctelenséget, ravaszságot és minden effélét. Kiráz a hideg attól a szótól, hogy "igaz barát", és utálom a naivságomat, azt hogy mindig hagyom, hogy átverjenek és sose tanulok belőle.

Öt éves voltam, amikor anya azt mondta, hogy a boldogság a kulcs az élethez. Amikor iskolába mentem, megkérdezték, hogy mi akarok lenni, ha felnövök. Azt mondtam, hogy boldog. Azt mondták, hogy nem értem a feladatot, én pedig azt mondtam, hogy nem értik az életet. ♥ ♥

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat